Kezdőlap arrow Kérdések és válaszok
Kérdések és Válaszok


 

Milyen tényezõk befolyásolják az UV sugárzás erõsségét?

    1. Az ultraibolya sugarak mennyisége és ereje a mérsékelt égövben évszakfüggõ, Közép-Európában június közepén a legerõsebb az UV sugárzás.
    2. A föld különbözo szélességi fokain is jelentõs differencia van a sugárzás intenzitásában. Minél közelebb megyünk az egyenlítõhöz annál erõsebb az ultraibolya sugárzás. Legintenzívebb az UV dózis az egyenlítõ mentén.
    3. Változó napszakok szerint is a napfény erõssége. Délben a legerõsebb az UV sugarak ereje, amikor a napsugarak beesési szöge csaknem merõleges. Ezért is javasolják azt, hogy a nap delelése körüli 4 óra alatt (11-15 óráig) árnyékban, vagy fedett helyen tartózkodjunk. Fontos megjegyeznünk, hogy a nyári idõszámítás alatt Európa nagy részén a nap 13 órakor delel.
    4. A tengerszint feletti magasság növekedésével is növekszik a napsugárzás káros hatása.
    5. A környezet talaj és domborzati viszonyai is jelentõsen módosíthatják a napsugárzás veszélyességét. A víz, homok, hó stb. különbözo mértékben tükrözi vissza a napsugarakat.

Csak napozásnál éghetünk le?

Nem, az ultraibolya sugarak – hasonlóan a fény terjedéséhez – akkor is érnek bennünket, ha nem napozunk. A hosszabb idejû szabadban tartózkodás, a kerti munka, a sportolás, a kirándulás, a kinti játékok pl. focizás ideje alatt is a leéghetünk, ha nem tartjuk be a biztonságos napozás szabályait. A gyerekek különösen veszélyeztetettek ezen a téren, mert sokat vannak szabadban és szeretnek kint játszani. Egy felmérés szerint a napfény által okozott károsodások 70 százaléka akkor ér bennünket, amikor szabadtéri tevékenységet folytatunk.

  • Fontos tehát, hogy az ultraibolya sugárzás elleni védelmet mindig, ne csak napozáskor, strandoláskor használjuk.
  • Fontos továbbá, hogy a hölgyek – ha szoknyában vannak –, akkor is figyeljenek a lábuk védelmére és használjanak fényvédõ krémet, hiszen a nõknél a lábon a leggyakoribbak a bõrdaganatok.

Csak melegben éghetünk le?

A bõrünk megpirulását és károsodását a napból a földre érkezõ ultraibolya, az UV-A és UV-B sugárzás idézi elõ. A melegérzetet a napból érkezõ egy másik hullámhosszúságú sugárzás az infravörös sugárzás következtében érezzük. A kettõ egymástól független, így hûvösebb, hidegebb idõben is le lehet égni. Felhõs idõben is gondolni kell a leégés veszélyére, mert ekkor az infravörös sugárzás figyelmeztetõ és melegítõ hatása csökken, az UV sugárzásé viszont sokkal kevésbé. A szél hûsítõ hatása miatt is elõfõrdulhat, hogy kevésbé érezzük a nap melegítõ hatását, és így szélben is könnyebben pirulhat meg a bõrünk.

  • Fontos, ha hûvösebb van, vagy fátyolos, felhõs az égbolt, vagy szél van, akkor is tartsuk be a napozás alapszabályait, hogy a napégést megelõzzük.

A felhõk csökkentik-e a napozás veszélyét?

Nem minden esetben. Nyári, felhõtlen égbolt esetén a déli órákban az UV sugárzás magas. A felhõzet általában csökkenti a napfény károsító hatását, de felhõs idõben is van UV sugárzás, mert a felhõkön jelentõs része áthatol. A felhõ, típusától, vastagságától függõen különbözõ mértékben befolyásolja az UV sugárzás szintjét. A vékony és a szórvány felhõzet csak kis mértékben módosítja a földre érkezõ UV sugárzás dózisát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálata szerint teljes borultság esetén (ha a nap a horizont felett magasan van) az UV-B sugárzás csak kb. 30 százaléka éri a föld felszínét. Érdekes jelenséget tapasztaltak azonban szakadozott felhõzet és alacsony napállás esetén. Az UV sugárzás egy része a felhõszéleken a földfelszín felé verõdik vissza, s ez által magasabb lesz a talajszintet elérõ UV sugárzás mennyisége, mint teljesen derült ég esetén.

A fényvisszaverõdés befolyásolja-e a napon tartózkodás kockázatát?

Igen. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a környezet jelentõsen befolyásolja az UV sugárzás mértékét. Az UV sugárzás egy részét a Föld elnyeli, a másik részét visszaveri a levegõbe. A visszatükrözõdõ UV sugárzás mértéke függ a földfelszín fajtájától. A legtermészetesebb felületek, mint a fû, a föld a beesõ UV sugárzásnak kevesebb, mint 10 százalékát verik vissza. A friss hó 80 százalékig is visszaveri a fényt. Tavasszal tiszta égboltnál a hó fényvisszaverõdése elérheti a nyári szintet. Ez különösen fontos magasabb hegyekben és az egyenlítõhöz közelebb. A tengerpartokon a homokról visszatükrözõdõ fény 25 százalékkal emeli az UV sugárzás mértékét. A sziklafalakról, a házak oldalairól, a betonról is hasonló mértékû verõdéssel számolhatunk.
Fontos arra is figyelni, hogy a napsugárzás kb. 95 százaléka hatol be a vízbe, és 3 méter mélyen is az UV sugárzás 50 százaléka még jelen van. Jelentõs fényvisszaverõdéssel lehet számolni a vízparton.
A víz a rávetõdõ fényt akár 90-100 százalékban is visszaverheti, így a sugárzás ereje az eredetinek akár a kétszeresére is növekedhet.

Fokozott figyelem szükséges-e a hegyekben, napfényes idõben?

Igen. A hegyekben a tengerszint feletti magasság növekedésével arányosan egyre intenzívebb az UV sugarak hatása, hiszen egyre kisebb lesz az UV sugárzás megszûrõ levegõréteg vastagsága. Minden 1000 méter magassággal kb. 5-10 százalékkal emelkedik az UV- B sugárzás szintje. Ez az érték változó. A nap magassága, a felhõzet és a hótakaró állapota is jelentõsen befolyásolhatja.

Táplálkozással csökkenthetjük-e a napsugárzás által okozott kockázatokat?

Igen. Vannak bizonyos belsõ„fényvédõk”, a béta karotin, és az A,- C,- E,- vitaminok. Ezek erõsítik a bõr védekezõképességét, lényeges szerepük van a bõr idõ elõtti öregedésének megelõzésében. Erõteljes antioxidáns hatásukkal óvják az egészséges sejteket. Megvédenek az ultraibolya sugárzás következtében kialakult veszélyes, szövetroncsoló szabadgyökök ellen, és így akadályozzák meg a sejtkárosodást. Sok színes gyümölcs és zöldség tartalmaz béta karotin, így pl. a sárgarépa, a paradicsom, a sütõtök és a sárga gyümölcsök. A gyógyszertárakban is lehet antioxidáns vitamin kombinációkat kapni.

Üveg mögött biztonságban vagyunk-e a napsugaraktól?

Számolnunk kell azzal, hogy az üveg sem véd meg bennünket teljesen a napsugárzás káros hatásaitól. Az üveg vastagságtól függõen az UV fény egy részét átengedi. Míg az UV-B sugarak 85 százalékát nyeli el addig az UV-A sugaraknál ez az érték már csak 35 százalék.

Az árnyékban mindig biztonságban érezhetjük-e magunkat?

Nem minden esetben. A ultraibolya sugárzás elleni védekezés legegyszerûbb módja a napozás kerülése. Erõs napsütésben azonban még árnyékban és félárnyékban is óvatosnak kell lennünk. Az ultraibolya sugárzás egy része még ide is behatol. Az UV sugárzás vagy közvetlenül a napból, vagy valamilyen visszaverõdõ felületrõl -pl. tengerparton homokról, vízrõl- szórt fény formájában ér el bennünket. Mivel a levegõben lévõ láthatatlan részecskék, porszemek szétszórják az ultraibolya sugarakat, észrevétlenül is jelentõs mennyiségû visszatükrözõdõ sugárzás érhet bennünket még ha az árnyékban tartózkodunk is.

Figyelnünk kell az árnyékolás körülményeire is. Egy ausztráliai kutatás szerint, a fák árnyékában menedéket keresok már egy óra elteltével leégtek. Sõt a házak, verandák ponyvatetõi is csak a napsugárzás 40 százalékát tudják kivédeni. A strandok árnyékolóinál, napernyõinél jelentõsen rosszabb lenne ez az arány.

Testünk minden része ugyanolyan érzékeny a napsugárzásra?

Nem. Vannak, olyan testrészeink, amelyek fokozottabb figyelmet igényelnek. Legérzékenyebb a napsugárzásra az arc, a mell, a has és a végtagok hajlító oldalának a bõre. Nem feledkezhetünk meg azokról a felületekrol sem, ahol a bõr közvetlenül a csontokon van. Ilyen az orrunk, ami különösen intenzív napsugárzásnak van kitéve, elsõsorban helyzete, illetve a napszemüvegrõl visszaverõdõ sugarak miatt. Így extra és gyakoribb ápolást igényel. Az ajkak is nagyon érzékenyek az UV sugárzásra, mert nem fedi szaruréteg, és könnyen berepedeznek. Ez speciális ápolással megelõlegezhetõ.

  • A fénynek kitett illetve leginkább érzékeny területeket gyakrabban kenjük fényvédõ készítményekkel.
  • Ezeken a testrészeken használjunk magasabb faktorszámú krémeket, mint egész testünk.

Elõnyös-e a barna szín ?

A modern társadalmakban a bõrszínt divat befolyásolja. A XX. század elején még egyértelmûen a fehér szín volt az általánosan elfogadott. A megnövekedett szabadidõ, a nyaralási szokások elterjedése, az utazási szokások megváltozása és más társadalmi változások egyik következményeként a barna szín a gazdagság, a társadalmi presztízs egyik fontos jelévé vált. Azokban az országokban, ahol magas az UV index mértéke, ez a kép gyorsan változik, és egyre többen törekszenek tudatosan a fehér bõrszín megtartására. Õk már tudják, hogy

  • A szervezetet ért napfényterhelés összeadódik, és minél többet tartózkodik valaki a napon, annál nagyobb annak valószínûsége, hogy a káros hatások alakulnak ki.
  • Nincsen teljes értékû védelem, és így a sokszori lebarnulás a bõr idõ elõtti öregedéséhez vezet, akár leégünk, akár nem.
  • A többszöri leégés elõidézheti a bõrdaganatok kialakulását.
  • A napfény örömeit, az idõpont megválasztásával, élvezhetjük úgy is, hogy közben nem veszélyeztetjük egészségünket