napsugarzas.hu

egy oldal a biztonságos napozásért

Kérdések és Válaszok

 

 

Milyen tényezők befolyásolják az UV sugárzás erősségét?

  • Az ultraibolya sugarak mennyisége és ereje a mérsékelt égövben évszakfüggő, Közép-Európában június közepén a legerősebb az UV sugárzás.
  • A föld különböző szélességi fokain is jelentős differencia van a sugárzás intenzitásában. Minél közelebb megyünk az egyenlítőhöz annál erősebb az ultraibolya sugárzás. Legintenzívebb az UV dózis az egyenlítő mentén.
  • Változó napszakok szerint is a napfény erőssége. Délben a legerősebb az UV sugarak ereje, amikor a napsugarak beesési szöge csaknem merőleges. Ezért is javasolják azt, hogy a nap delelése körüli 4 óra alatt (11-15 óráig) árnyékban, vagy fedett helyen tartózkodjunk. Fontos megjegyeznünk, hogy a nyári időszámítás alatt Európa nagy részén a nap 13 órakor delel.
  • A tengerszint feletti magasság növekedésével is növekszik a napsugárzás káros hatása.
  • A környezet talaj és domborzati viszonyai is jelentősen módosíthatják a napsugárzás veszélyességét. A víz, homok, hó stb. különböző mértékben tükrözi vissza a napsugarakat.

 

Csak napozásnál éghetünk le?

Nem, az ultraibolya sugarak – hasonlóan a fény terjedéséhez – akkor is érnek bennünket, ha nem napozunk. A hosszabb idejű szabadban tartózkodás, a kerti munka, a sportolás, a kirándulás, a kinti játékok pl. focizás ideje alatt is a leéghetünk, ha nem tartjuk be a biztonságos napozás szabályait. A gyerekek különösen veszélyeztetettek ezen a téren, mert sokat vannak szabadban és szeretnek kint játszani. Egy felmérés szerint a napfény által okozott károsodások 70 százaléka akkor ér bennünket, amikor szabadtéri tevékenységet folytatunk.

  • Fontos tehát, hogy az ultraibolya sugárzás elleni védelmet mindig, ne csak napozáskor, strandoláskor használjuk.
  • Fontos továbbá, hogy a hölgyek – ha szoknyában vannak –, akkor is figyeljenek a lábuk védelmére és használjanak fényvédő krémet, hiszen a nőknél a lábon a leggyakoribbak a bőrdaganatok.

 

Csak melegben éghetünk le?

A bőrünk megpirulását és károsodását a napból a földre érkező ultraibolya, az UV-A és UV-B sugárzás idézi elő. A melegérzetet a napból érkező egy másik hullámhosszúságú sugárzás az infravörös sugárzás következtében érezzük. A kettő egymástól független, így hűvösebb, hidegebb időben is le lehet égni. Felhős időben is gondolni kell a leégés veszélyére, mert ekkor az infravörös sugárzás figyelmeztető és melegítő hatása csökken, az UV sugárzásé viszont sokkal kevésbé. A szél hűsítő hatása miatt is előfordulhat, hogy kevésbé érezzük a nap melegítő hatását, és így szélben is könnyebben pirulhat meg a bőrünk.

  • Fontos, ha hűvösebb van, vagy fátyolos, felhős az égbolt, vagy szél van, akkor is tartsuk be a napozás alapszabályait, hogy a napégést megelőzzük.

 

A felhők csökkentik-e a napozás veszélyét?

Nem minden esetben. Nyári, felhőtlen égbolt esetén a déli órákban az UV sugárzás magas. A felhőzet általában csökkenti a napfény károsító hatását, de felhős időben is van UV sugárzás, mert a felhőkön jelentős része áthatol. A felhő, típusától, vastagságától függően különböző mértékben befolyásolja az UV sugárzás szintjét. A vékony és a szórvány felhőzet csak kis mértékben módosítja a földre érkező UV sugárzás dózisát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálata szerint teljes borultság esetén (ha a nap a horizont felett magasan van) az UV-B sugárzás csak kb. 30 százaléka éri a föld felszínét. Érdekes jelenséget tapasztaltak azonban szakadozott felhőzet és alacsony napállás esetén. Az UV sugárzás egy része a felhőszéleken a földfelszín felé verődik vissza, s ez által magasabb lesz a talajszintet elérő UV sugárzás mennyisége, mint teljesen derült ég esetén.

 

A fényvisszaverődés befolyásolja-e a napon tartózkodás kockázatát?

Igen. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a környezet jelentősen befolyásolja az UV sugárzás mértékét. Az UV sugárzás egy részét a Föld elnyeli, a másik részét visszaveri a levegőbe. A visszatükröződő UV sugárzás mértéke függ a földfelszín fajtájától. A legtermészetesebb felületek, mint a fű, a föld a beeső UV sugárzásnak kevesebb, mint 10 százalékát verik vissza. A friss hó 80 százalékig is visszaveri a fényt. Tavasszal tiszta égboltnál a hó fényvisszaverődése elérheti a nyári szintet. Ez különösen fontos magasabb hegyekben és az egyenlítőhöz közelebb. A tengerpartokon a homokról visszatükröződő fény 25 százalékkal emeli az UV sugárzás mértékét. A sziklafalakról, a házak oldalairól, a betonról is hasonló mértékű verődéssel számolhatunk.
Fontos arra is figyelni, hogy a napsugárzás kb. 95 százaléka hatol be a vízbe, és 3 méter mélyen is az UV sugárzás 50 százaléka még jelen van. Jelentős fényvisszaverődéssel lehet számolni a vízparton.
A víz a rávetődő fényt akár 90-100 százalékban is visszaverheti, így a sugárzás ereje az eredetinek akár a kétszeresére is növekedhet.

 

Fokozott figyelem szükséges-e a hegyekben, napfényes időben?

Igen. A hegyekben a tengerszint feletti magasság növekedésével arányosan egyre intenzívebb az UV sugarak hatása, hiszen egyre kisebb lesz az UV sugárzás megszűrő levegőréteg vastagsága. Minden 1000 méter magassággal kb. 5-10 százalékkal emelkedik az UV- B sugárzás szintje. Ez az érték változó. A nap magassága, a felhőzet és a hótakaró állapota is jelentősen befolyásolhatja.

 

Táplálkozással csökkenthetjük-e a napsugárzás által okozott kockázatokat?

Igen. Vannak bizonyos belső „fényvédők”, a béta karotin, és az A,- C,- E,- vitaminok. Ezek erősítik a bőr védekezőképességét, lényeges szerepük van a bőr idő előtti öregedésének megelőzésében. Erőteljes antioxidáns hatásukkal óvják az egészséges sejteket. Megvédenek az ultraibolya sugárzás következtében kialakult veszélyes, szövetroncsoló szabadgyökök ellen, és így akadályozzák meg a sejtkárosodást. Sok színes gyümölcs és zöldség tartalmaz béta karotin, így pl. a sárgarépa, a paradicsom, a sütőtök és a sárga gyümölcsök. A gyógyszertárakban is lehet antioxidáns vitamin kombinációkat kapni.

 

Üveg mögött biztonságban vagyunk-e a napsugaraktól?

Számolnunk kell azzal, hogy az üveg sem véd meg bennünket teljesen a napsugárzás káros hatásaitól. Az üveg vastagságtól függően az UV fény egy részét átengedi. Míg az UV-B sugarak 85 százalékát nyeli el addig az UV-A sugaraknál ez az érték már csak 35 százalék.

 

Az árnyékban mindig biztonságban érezhetjük-e magunkat?

Nem minden esetben. A ultraibolya sugárzás elleni védekezés legegyszerűbb módja a napozás kerülése. Erős napsütésben azonban még árnyékban és félárnyékban is óvatosnak kell lennünk. Az ultraibolya sugárzás egy része még ide is behatol. Az UV sugárzás vagy közvetlenül a napból, vagy valamilyen visszaverődő felületről -pl. tengerparton homokról, vízről- szórt fény formájában ér el bennünket. Mivel a levegőben lévő láthatatlan részecskék, porszemek szétszórják az ultraibolya sugarakat, észrevétlenül is jelentős mennyiségű visszatükröződő sugárzás érhet bennünket még ha az árnyékban tartózkodunk is.

Figyelnünk kell az árnyékolás körülményeire is. Egy ausztráliai kutatás szerint, a fák árnyékában menedéket keresők már egy óra elteltével leégtek. Sőt a házak, verandák ponyvatetői is csak a napsugárzás 40 százalékát tudják kivédeni. A strandok árnyékolóinál, napernyőinél jelentősen rosszabb lenne ez az arány.

 

Testünk minden része ugyanolyan érzékeny a napsugárzásra?

Nem. Vannak, olyan testrészeink, amelyek fokozottabb figyelmet igényelnek. Legérzékenyebb a napsugárzásra az arc, a mell, a has és a végtagok hajlító oldalának a bőre. Nem feledkezhetünk meg azokról a felületekről sem, ahol a bőr közvetlenül a csontokon van. Ilyen az orrunk, ami különösen intenzív napsugárzásnak van kitéve, elsősorban helyzete, illetve a napszemüvegről visszaverődő sugarak miatt. Így extra és gyakoribb ápolást igényel. Az ajkak is nagyon érzékenyek az UV sugárzásra, mert nem fedi szaruréteg, és könnyen berepedeznek. Ez speciális ápolással megelőlegezhető.

  • A fénynek kitett illetve leginkább érzékeny területeket gyakrabban kenjük fényvédő készítményekkel.
  • Ezeken a testrészeken használjunk magasabb faktorszámú krémeket, mint egész testünk.

 

Előnyös-e a barna szín ?

A modern társadalmakban a bőrszínt divat befolyásolja. A XX. század elején még egyértelműen a fehér szín volt az általánosan elfogadott. A megnövekedett szabadidő, a nyaralási szokások elterjedése, az utazási szokások megváltozása és más társadalmi változások egyik következményeként a barna szín a gazdagság, a társadalmi presztízs egyik fontos jelévé vált. Azokban az országokban, ahol magas az UV index mértéke, ez a kép gyorsan változik, és egyre többen törekszenek tudatosan a fehér bőrszín megtartására. Ők már tudják, hogy

  • A szervezetet ért napfényterhelés összeadódik, és minél többet tartózkodik valaki a napon, annál nagyobb annak valószínűsége, hogy a káros hatások alakulnak ki.
  • Nincsen teljes értékű védelem, és így a sokszori lebarnulás a bőr idő előtti öregedéséhez vezet, akár leégünk, akár nem.
  • A többszöri leégés előidézheti a bőrdaganatok kialakulását.
  • A napfény örömeit, az időpont megválasztásával, élvezhetjük úgy is, hogy közben nem veszélyeztetjük egészségünket